Balogh Kadosa (1942 -2016) fizikus, akadémikus

Gyulán született 1942-ben. Az Erkel Ferenc Gimnáziumban kitűnő eredménnyel elvégzett tanulmányai után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem fizikus szakára került. 1965-ben szintén kimagasló tanulmányi eredménnyel (Népköztársasági ösztöndíj) fejezett be. Okleveles fizikus diplomája megszerzése után az MTA Atommagkutató Intézetében kezdte el kutató munkáját. 1969-ben megszerezte a doktori címet, „Sr izotópanalitikai vizsgálatok a Börzsöny-hegység északi részéből származó mintákon” című dolgozatával. 1969 – 70-ben a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség ösztöndíjasaként a dániai Aarhusi Egyetemen dolgozott, ahol az elektromágneses izotópszeparátorokat tanulmányozta. Magyarországra visszatérve hozzáfogott egy K-Ar laboratórium kifejlesztéséhez és kidolgozta, hogyan lehet a kutatási eredményeket széleskörűen alkalmazni. Munkájának hála 1973-ban megtörtént a berendezés hitelesítése és az első geológiai kőzetmintán végrehajtott kormeghatározás. 1982-ben elnyerte az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Bródy Imre-díját. 1985-ben megszerezte a fizikai tudományok kandidátusi fokozatát.
2016-ban hunyt el, kívánságára a gyulavári temetőben helyezték végső nyugalomra.